Húsvét alkalmából mindenképpen valami egyházi poszttal szerettem volna jelentkezni. De van más kapcsolódási pont is: a beteljesülés. Mint ahogy húsvétkor beteljesül Krisztus feltámadásának ígérete, úgy teljesült be most egy másik ígéret is – eltúráztunk a felsőörsi román stílusú prépostsági templomhoz! A látogatás azért is váratott magára, mert itt Balatonon csak lenni is nagyon jó, és nehezen szánja rá magát az ember, hogy kimozduljon az egyensúlyból. Néha azért érdemes erősködni, pláne ha az ember kedveli a román stílus kifinomult, érdekes megoldásait.
A templomot a 12. század legvégén (1175-99) építtette az Örsi család Mária Magdolna tiszteletére, de azóta persze többször is átépítették. Az alaprajz és a felépítmény viszonylag egyszerű: eredetileg 3 hajós, bazilikális szerkezetű templom volt, a félköríves apszis elé szentélynégyszöget is közbeiktattak. Annak idején valószínűleg síkmennyezetes volt a térlefedés, de a gótikus átépítéskor csúcsíves keresztboltozatot alakítottak ki, melynek bordái zárókőben futnak össze. A templom berendezése a 18. századból való (szószék, padok, oltár), ekkor a híres veszprémi püspök, Padányi Bíró Márton alá tartozott Felsőörs is.
Az épület külseje igazán izgalmas: a tömör, vaskos falakról és a lőrésszerű, keskeny ablakokból mindenki felismeri a román kor építészetét. A mellékhajók oldalfalán 3-3 ikerablak található, a szentélyrész kívülről pedig félkörös ívsorral van díszítve a párkányzat alatt.
A nyugati főhomlokzat adja a templom legfőbb dekorációját, ennek elkészülte 1230-körülre datálható. A kapuzat bélletes, vagyis a bejárat két oldalán lévő oszlopok lépcsőzetesen befelé szűkülnek.
A kapu fölötti félköríves mezőben dombormű található, egy áldásosztó püspök alakja mellett további, ám kevéssé kivehető figurák láthatók. Mivel a püspök mellett állnak, és szerepeltetésük ilyen központi helyet kapott, valószínűleg szintén fontos emberek voltak a templom számára, talán az építtető család.
A korra jellemzően a bélletes kapuzat oszlopfői is figurális díszítést kaptak: emberi alakokat, oroszlánt, groteszk állatokat láthatunk rajtuk – valószínűleg a jó és a rossz állandó harcát jeleníti meg.
Még egy érdekesség: a kapu két szélső oszloppárja egy-egy oroszlán hátából indul ki. Az eredeti állapotot jobban tükröző vörös oroszlán szobra almádi kőből készült.
Ilyen oroszlános-oszlopos kapumegoldást találunk például a leghíresebb magyarországi román stílusú emlék, a jáki templom bejáratánál is. Vagy például az esztergomi és pannonhalmi székesegyházak Porta Speciosa-ja (díszes kapu) is ilyen dekorációt kapott. Ezek szerint a felsőörsi templom díszítésén is kiemelkedő tudású mesterek dolgozat, és ismerték az említett épületeket. felhívnám még a figyelmet a torony emeleti ablaksorára, illetve az ablakokat elválasztó oszlopok hurkozott törzsére. Ez a hurkos-szalagos oszlopmotívum is az egykori pannonhalmi bencés székesegyháznál köszönt vissza.
Azért az nem semmi, hogy az eldugott felsőörsi prépostsági templomot a mindenki által jól ismert román stílusú emlékekkel egy sorban lehet emlegetni!
A nyugati főhomlokzat adja a templom legfőbb dekorációját, ennek elkészülte 1230-körülre datálható. A kapuzat bélletes, vagyis a bejárat két oldalán lévő oszlopok lépcsőzetesen befelé szűkülnek.
A kapu fölötti félköríves mezőben dombormű található, egy áldásosztó püspök alakja mellett további, ám kevéssé kivehető figurák láthatók. Mivel a püspök mellett állnak, és szerepeltetésük ilyen központi helyet kapott, valószínűleg szintén fontos emberek voltak a templom számára, talán az építtető család.
A korra jellemzően a bélletes kapuzat oszlopfői is figurális díszítést kaptak: emberi alakokat, oroszlánt, groteszk állatokat láthatunk rajtuk – valószínűleg a jó és a rossz állandó harcát jeleníti meg.
Még egy érdekesség: a kapu két szélső oszloppárja egy-egy oroszlán hátából indul ki. Az eredeti állapotot jobban tükröző vörös oroszlán szobra almádi kőből készült.
Ilyen oroszlános-oszlopos kapumegoldást találunk például a leghíresebb magyarországi román stílusú emlék, a jáki templom bejáratánál is. Vagy például az esztergomi és pannonhalmi székesegyházak Porta Speciosa-ja (díszes kapu) is ilyen dekorációt kapott. Ezek szerint a felsőörsi templom díszítésén is kiemelkedő tudású mesterek dolgozat, és ismerték az említett épületeket. felhívnám még a figyelmet a torony emeleti ablaksorára, illetve az ablakokat elválasztó oszlopok hurkozott törzsére. Ez a hurkos-szalagos oszlopmotívum is az egykori pannonhalmi bencés székesegyháznál köszönt vissza.
Azért az nem semmi, hogy az eldugott felsőörsi prépostsági templomot a mindenki által jól ismert román stílusú emlékekkel egy sorban lehet emlegetni!
A kulturális kirándulást a kitűnő, szinte nyárias idő és egy nagyon barátságos lócsoport tette még kellemesebbé.
