A minap Kecskemét belvárosában volt szerencsém sétálni. Mivel nagyjából 20 éve nem voltam a városban, valahogy válogatni kellett a sok látnivaló között, így most a szecessziós épületekre koncentráltam.Van bőven. A szecesszió annak népies vonulata miatt nemcsak a fővárosban, hanem az Alföldön is nagyon népszerű volt, a század végén sorra avatták fel a szebbnél szebb középületeket. A hullám természetesen a "puszták metropolisát" is érintette, itt találjuk a hazai szecesszió egyik legismertebb emlékét. A Cifrapalota (1902) volt bérház, kaszinó, most éppen képtár, tervezője pedig Márkus Géza volt. Minden megtalálható az épületen, ami ennek a stílusnak a jellegzetessége: népies motívumok, virágminták, lekerekített vonalak, páva-ábrázolás.

Cííífraaapalota, zöld az ablakaaa - és tényleg!

Az épület minden oldalát dekoratív virágminták ékesítenek, amik emlékeztetnek ugyan a népművészet motívumaira, de színvilágukat és formájukat tekintve eltérnek azoktól.

Gyönyörű hajlított vonalak mindenhol! Így természetesen a "kerámiafa" alatt húzódó, a földszintet és az első emeletet elválasztó osztópárkány sem lehet egyenes.

A tetőgerincen nagyon érdekes, Gaudís kerámaidíszeket láthatunk - mintha mesebeli színes gombák lennének.

A padlásszint ablakai szintén figyelemre méltóak: távcsőre hasonlító kerek nyílások ezek.

Kecskemét 1893-és 1896 között kapott új, szecessziós Városházát, amit Lechner Ödön és Pártos Gyula terveztek. Nagyon meghatározóak voltak a középkori építészeti hagyományok is, ezzel keveredve jelennek meg a magyaros részletek. A fenti fotón az egyébként elég jelentős méretű Városházának csak a középrizalitját láthatjuk. Délben harangshow is volt, a Palotást játszották.

Kecskemét címere a Városháza oromzatán.

A kék alapú mezőkbe komponált égetett mázas virágdísz a népművészetből ismerős olaszkorsó motívumot idézi fel.

A szamárhátíves kapu a gótikára emlékeztet, kissé ront az összhatáson a több ponton törött üvegfelület.

Ez már a Református Gimnázium épülete (1911-13). Tervezője a fiatal építész, Mende Valér volt, akinek ezen a munkáján is egyértelműen látszik Kós Károly művészetének hatása. Nem véletlenül, hiszen az egyetemen ő volt a mestere. Mende Valér erdélyi hagyományokra támaszkodó szecessziós építészete  egyébként annyira megtetszett a kecskemétieknek, hogy utána több középület és lakóház tervezését is rábízták.

Az árkádos bejárat fölött totemoszlopokra hasonlító tagolóelemek teszik különlegessé az épületnek ezt a sarkát. Az épületrész geometrikussága a Mackintosh-féle glasgow-i Művészeti Iskolával is rokonítja.

Az utolsó állomás a Sajtóház (1909-12) volt. Azért jó a kecskeméti szecesszió, mert nagyon heterogén. Ennél a lakóháznál az építész Korb Flóris az osztrák Secession tendenciáit veszi alapul. Népies elemeket is hiába keresünk az egykori banképületen, a homlokzat geometrikus tagolása a meghatározó.