Hogy mi a közös az egyik legismertebb magyar nyelvtörténészben,  VI. György angol királyban és az Aranycsapatban? Hogy mindannyian jártak Tordason, a Sajnovics-Dreher-kastélyban. Ehhez az illusztris társasághoz csatlakozhattunk egy nagyon kedves barátommal legutóbbi sétánk alkalmával.

A kastély épületét már jó pár éve árulják, de gonosz műemlékvédők szigorú előírásai miatt nemigen kell senkinek. A megkötések nem véletlenül születtek, hiszen a területen már a 17. század végén - 18. század elején kastély állt, amit a Sajnovics-család emeltetett. A török hódoltság után a família a település fellendülésében is szerepet játszott. Nagyon felvilágosul gondolkodásmódról árulkodik, hogy vallásszabadságot biztosítottak az itt élőknek.

1733-ban ebben a kastélyban született Sajnovics János, jezsuita pap. Mivel Sajnovics matematikát is tanult, az 1750-es, '60-as években Hell Miksa bécsi csillagász mellett dolgozott tanársegédként. Ebben a minősítésében vett részt 1769-ben egy Mária Terézia által szponzorált expedíción, aminek célja az volt, hogy Norvégiában tanulmányozzák a Vénusz Nap előtt történő átvonulását. Sajnovics azonban felfigyelt az ott élő lappok nyelvére, aminek a hanglejtése hasonlított a magyaréhoz. Később tanulmányozta a lapp nyelv hangtani és alaktani sajátosságait, és elsőként figyelt fel a két nyelv rokonságára. Észrevételeiről 1770-ben könyvet is írt, illetve Sajnovics nevéhez köthető nyelvtörténeti emlékünk, a Halotti beszéd első nyomtatásban történő megjelentetése is.

1875-ben Dréher Antal vásárolta meg a kastélyt. Igen, a sörgyáros Dréher úr! Ekkor nyerte el mai, neoromantikus külsejét az épület. Egyes motívumok a Tudor-kori angol építészetet idézik, ilyenek például a bástyaszerű tornyocskák vagy a fogazott minta a párkányzat alsó részén. Érdemes megnézni a többi részletet is: a kis erkélyek oldalán geometrikus sor fut végig, és az őket tartó konzolok is figyelemre méltóak.

Hasonló romantikus-eklektikus kastélyt nem messze, Martonvásáron is találhatunk, bár a tordasi jóval egyszerűbb, szerényebb.

A kastély földszintes, az alaprajza azonban izgalmas vonalvezetésű. Valószínűleg emelet hiányában mindig egy-egy újabb épületrész hozzáépítésével nyertek plusz teret. Az épület mellett, a katolikus templom bejáratával szemben emlékmű idézi Sajnovics János nyelvtudományi és csillagászati munkásságát. De mint azt az első mondatban jeleztem, nem ő az egyetlen híres ember, aki járt a kastélyban. Az 1930-as években György wales-i herceg, a később VI. György is idelátogatott, a II. világháború után úttörők használták az épületet, sőt később az Aranycsapat is edzőtáborozott itt. Legutóbb értelmi fogyatékosok otthonként hasznosították a kastélyt, de azóta ők is átköltözhettek egy nagyobb és modernebb épületbe, így a főváros tulajdonában lévő műemléket azóta árulják. Legutóbbi információim szerint 280 millió forintot kértek érte. 

Elképzelhetőnek tartom, hogy a társadalom egy része Tordast nem a Sajnovics-kastélyról ismerte - eddig. Nekik egy kis emlékeztető Copy Con-tól. Meg mindenkinek, aki szereti.