Kellett már egy fikázós írás is a blogra - ne mindig csak áradozzak - és most hétvégén sikerült is megtalálni az ehhez megfelelő eseményt. Persze azért nem így, előítéletekkel indultunk oda. Szóval vasárnap kimentünk a WAMP-re: wasárnapi művész piac, nagyon promózzák. Design, fiatalok, egyedi, menő cuccok, színek, vidámság, tuti jó lesz - mondtam. Hát fiatalok meg cuccok meg színek voltak, de mondjuk design nem sok. Leginkább egy bevásárlóközpont mellett felépített karácsonyi vásárra emlékeztetett a dolog. Lehet, hogy szabadtérre nehéz kipakolni a kisbútorokat, lámpákat, kerámiákat, de én pont arra lettem volna kíváncsi. Ékszereket - még ha egyediek is - bármilyen vásárban lehet kapni. Szóval csalódást okozott a kínálat. Nagyjából 20 perc alatt végigjártuk a standokat, és nem sok helyen álltam meg, hogy az ámulatba ejtő portékát szemügyre vegyem. A kézzel készített csokoládé, a plüssállatok és a bölcsésztarisznyák nem voltak rám túl nagy hatással. Kevés volt a ruha, a lakberendezés és - ha gonosz akarok lenni - az ötlet is. Ráadásul a kedvenceimet (Balllon, Pucc) pont nem láttam kint. Töretlen optimizmusom lelkesen arra biztat, hogy érdemes még próbálkozni, hátha legközelebb jobb lesz a felhozatal.
