Most, hogy a jobb kezem megszabadult a gipsztől, igyekszem pótolni a lemaradásaimat. Még tartozom egy bejegyzéssel az őszi olaszországi utamról, most ez következne. Amúgy is ideje már búcsút inteni ennek.
A bazilikába - mint korábban már említettem - nehéz volt bejutni, de engem amúgy sem a mozaikok nyűgöztek le igazán (persze azok is gyönyörűek!), hanem a reliefek. A templom felé közeledve figyeltem fel a falban in situ hagyott faragványokra. Szebbnél szebb önmagába fonódó inda, csavarodó növényi dísz, stilizált állatok. Ez a fajta szalagfonatos díszítés nekünk, magyaroknak ismerős is lehet, hiszen a 11. századból ránk maradt épületdekorációk ugyanilyen mintákból állnak.

Első királyaink állami építkezéseikhez kénytelenek voltak külföldről mestereket hívni, mivel a magyarok között nem voltak tanult kőművesek. Itáliai tanultságú vagy dalmát mesterek érkeztek Magyarországra a 11. században, hogy például Székesfehérváron vagy Tihanyban dolgozzanak.

Ez a kedvencem! Sajnos a fotó kicsit sötét lett, de lényeg talán így is látszik. Egy szarkofágnak a homlokoldalát, pontosabban annak részleteit mutatják a fotók. Az önmagába fonódó, csavarodó inda kísértetiesen hasonlít a székesfehérvári Szent István-szarkofágra. Nem véletlenül fedezhető fel stíluspárhuzam a két emlék között, hiszen a Szent Istvánnak tulajdonított kősír ugyancsak a 11. század közepén - második felében készülhetett (pontosabban akkor faragták át az eredetileg római korai emléket). 

Sosem láttam még külföldön élőben ilyen közeli párhuzamot a 11. századi magyarországi épületdíszítő faragványokhoz, és nagyon örültem, amikor némi utánaolvasás (pl. Marosi Ernő tanulmányai) után beigazolódott a sejtésem. Aquileia-ban is itáliai tanultságú dalmát származású mesterek dolgozhattak, akik a magyar emlékekhez hasonló szalagfonatos-indás stílust honosítottak meg a területen.

Ezeket a fotókat már csak az érdekesség kedvéért tettem be, természetesen nem a bazilikában készültek, a hanem a környékbeli házakat ábrázolják. Ez a kedves, lapos fej egy ablak fölött bámul a járókelőkre, a szalagfonatos indasor pedig egy másik épület homlokzatába illeszkedik.