John Giorno grafikáját (1992) ars poeticának szántam. És nem csak a blogra vonatkozik, hanem úgy gondolom, magára a művészeti alkotás folyamatára is. Merthogy ez lesz a téma: a művészet. A szent, a magasztos, a csodálatos. Persze nem ezért van rá szükségünk, hanem mert a művészet ámulatba ejt, elgondolkodtat, megnevettet, inspirál, megnyugtat, támogat - a művészet bármi lehet, aminek az ember akarja, amire szüksége van.

Talán a választott név magyarázatra szorul. Artemission egybe olvasva Artemisz istennő epheszoszi templomának a neve, ami az ókori világ 7 csodájába is beletartozik (sajnos ma már csak az egykori helyét látjuk). Az Artemision-fok pedig egy híres görög bronzszobor lelőhelye: erről van szó. Mindez egyértelműen jelzi az antikvitáshoz való vonzódásomat, de persze nem korlátozza le a blog tematikáját. Ugyanis a művészet (art) számomra küldetés (mission), és ez a felület lesz az eszköze az én art-emissiomnak. Meglátjuk, mi sül ki belőle.